Csendes ősz

"Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc
Itt az ősz, csendes ősz,
lopva lép a fürge őz."

(Fésüs Éva)

Lily Greenwood
festménye







 

Levél magamhoz, hogy emlékezzek

Motto: A szeretet nem akar (nem vár el) semmit. Ami akar, az a vágy. (Feldmár)

*** Szeretettel egy újabb levél Ritocskától: ***

Drága Én!

Ahhoz, hogy minden számodra jó legyen, még sokat kell tanulnod. Ezért most leírom Neked, mikre figyelj az utad során!

Legfőként arra kérlek, fogadd el önmagad olyannak, amilyen most vagy. Ne félj ezt megtenni, nincs mit veszítened, hiszen, amikor csak kedved tartja, mindig lehetőséged van változtatni magadon. Addig meg az a legjobb, ha önmagad így szereted. Szeresd önmagad, úgy, ahogy vagy!

Lásd magad valóban! Légy magad számára gyönyörű (kívül, belül) úgy, ahogy vagy. Ne másokhoz mérj, ne versenyezz! Csak lásd magad tisztán! Ne legyen lelkiismeret furdalásod emiatt! Hiszen nem vagy ezzel egyedül. Az egyetlen, ami miatt másokat ez zavarhat az, hogy ők nem képesek így látni magukat. Ez viszont nem a te problémád.

Nyárutó

 

Szimpla W

Nyárutó

Nyár este volt.
Olyan, ahol csendben búcsúzik a nyár,
S rőt mosolyában még alkalmat talál
A tovatűnő tücsökírta óra, halvány utószóra.

Még minden élő volt.
Mint a virág, mi fellángoló szirmai között
Gyászolja a lelket, mi beleköltözött,
S új életre várva, bátran feledkezik elhulló magába.
Még fényes volt a reggel.
De már megcsalt mindent áruló hideggel.
Maradj még! Ne légy hozzám idegen!
Kéklő égszemeden ősz néz majd ködhidegen!
- Maradok örökre - szólt a nyár válaszul
Az ősz is én vagyok, ha velem változol.

Sz.I./ Szimpla W

A TUDATALATTI TÍZPARANCSOLATA

„Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor, amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben hiszünk, és ahogyan élünk"

http://domonyi.aries.hu/letoltes/tudatalatti.pdf

varázslatos helyek

varázslatos helyek

bemutató inditása

Lowry: Az emlékek őre - A tudás és hit diadala

A gyerekeknek, akikre a Jövőnket bízzuk
1
Közeledett a december, és Jonast lassan elfogta a félelem. Nem. Ez nem jó szó, gondolta Jonas. A félelem az a mély, émelygős érzés, amit egy várható szörnyűség vált ki. Félelmet egy éve érzett, amikor egy azonosíthatatlan repülőgép kétszer is átzúgott a közösségi telep fölött.
Ő mindkétszer látta. Hunyorogva felnézett az égre, s tekintetével követte a csillogóan fényes, sugárhajtású repülőt, melynek körvonalai kissé el is mosódtak a nagy sebességtől. Egy másodperccel később a hajtómű süvítése is felhangzott, majd pár pillanat múlva ugyanaz a gép újra átszelte az eget, ezúttal az ellenkező irányba tartva.