2016. július 25., hétfő

Maradok vagy megsemmisülök

"Ha maradok, beledöglök."

Írni még nem tudsz, de idővel.... ismét kinyílik a szív... most értened kell, muszáj, hogy ne ess bele még egyszer. Minden maradék józan eszedre szükség van, a beugró furcsa emlékeket már meg tudod fejteni s a kép, amit kaptál, több, mint riasztó. Hatalma volt feletted, amit nagyon élvezett és szeretett.  Nem téged, hanem azt, hogy birtokolt és játszhat veled. De nem a szép szerelem játékát, ahol a másik az első, hanem a játszmát, ahol csak ő létezik. Szereti ezt, hiszen most nem őt uralják, hanem irigyen és bosszúval visszaadja valakinek, amit attól kapott, aki neki a minden volt, de annak ő nem.

Nem lehet soha gyenge. Talán mert a gyermekeiért sem harcolt. Lebukna, maga előtt.

Na jó, jó...de mivel vonzod be a helyzetet, az embert?

Azzal, hogy megérzi, téged lehet használni. Pedig csak játszanál. Őszintén. Míg a másik megkopott, megsérült és megsértett lelke elszállt már rég.  Pedig semmi másra nem vágyik, mint biztonságra.

És mi az, amit te tanultál? Nincs biztonság. Csak te vagy, akire számíthatsz. Nem azért, mert nincsenek barátaid, hanem mert a felelősség rajtad van. Legyen az interjú, munka, gyerek... TE nem hagyod el a gyerekeidet. Te nem teszed. Harcolsz minden erőddel. Ezt az erőt irigyli benned. Ezzel is bevonzottad. KÉPES vagy harcolni. Neki csak a sárm marad. Csúcsra fejleszti magát a játszmákban. Totális manipulálás. Totális illúziók. Törött és egyoldalú szerelem.

Vannak dolgok, amiket meg kell előzzön a csend. Könnyebben jön ki a szádon a nem. Amit sosem mondanál. Mégsem maradt más választásod. Aki ezt eléri nálad, minden gondoskodásod, törődésed ellenére, az a szabadságot sosem ismerte meg a szeretetben. Sosem tud szeretni. Senki nem mutatta meg neki, az milyen. Senkitől nem fogadja már. Gyanakvó és elveszett, soha meg nem haló, beteg  emberként él tovább. él - kis betűvel.

De talán ez már nem dolgod. Lelkiismeretfurdalásod van-e még? Bűnösnek  érzed-e magad még?

Látod-e a világod onnan felülről kicsit? Látod-e, hogy ha ez nem történik meg veled, sosem találod meg a helyed. Ahol tényleg megbecsülnek, ahol veled nevetnek, ahol csak úgy örülnek neked.

Ami elmúlt, az visszahozhatatlan. De az érzés, hogy te tehetsz azért, hogy ezután  jobb legyen, felbecsülhetetlen.

2015. november 8., vasárnap

Györgyi bögréje

Györgyi Gájer fényképe.Reggel a kávémat kortyolgatva elgondolkoztam azon, hogy mindjárt itt a karácsony. Ideje lenne elkészíteni a kívánságos levelet! Na mi is legyen benne ? A világ béke most kimarad. Hisz elrontották azt a nagyok. A szeretet is kimarad, mert nem karácsonyi kívánság nekem, hanem olyan dolog amire mindennap szükségem van.
Hát akkor mire is vágyom én?

Egy bögrére, benne forró, gőzölgő teára, vagy kávéra . Na és arra, hogy sok- sok olyan reggel legyen még, amikor megtehetem, hogy ráérősen a gondolataimba mélyedve igyam az isteni nedűt.
 

Ráadásnak pedig kérek szépen bögrét!
Olyat ami igazi, melegséges, ,kedves és a tenyerembe való. Ha szerény akarnék lenni, akkor azt kívánnám, hogy elég egy bögre. De karácsonykor merjünk nagyot álmodni! Én sok csodásabbnál csodásabb bögrét szeretnék! Azért, hogy mindennap eszembe juthasson az, akitől kaptam és ezáltal mindennap egy bögre szeretetet is kapnék.Ráadásul, ha sok bögrét kapnék, akkor az is eszembe ötlene, hogy lám lám nem éltem hiába, mert milyen sokan szeretnek és gondoltak rám.


Na ugye hogy nem is olyan szerény. Mégis annyira jó lenne, ha így lehetne!


Györgyi

2015. május 13., szerda

Jorge Bucay: A gyűrű valódi értéke


Mester azért jöttem, mert olyan jelentéktelennek érzem magam, hogy nincs kedvem semmihez.
Azt mondják, nem vagyok jó semmire, semmit sem csinálok jól, hogy ügyetlen vagyok meg buta is.
Hogyan tudnék javítani a helyzetemen? Mit tehetnék, hogy többre tartsanak?
 
A mester rá sem nézett, csak ennyit mondott: Nagyon sajnálom fiacskám. Nem segíthetek, előbb a magam baját kell orvosolnom. Esetleg utána… Kis szüntet tartott, majd így folytatta: Persze, ha segítenél nekem, akkor gyorsabban tudnám orvosolni a saját bajomat, és utána talán majd rajtad is tudok segíteni.

2015. április 30., csütörtök

Nyitott szív és józan ész



Bizonyosság

Minden rajtad áll!

Ha azt tartod, hogy elveszett vagy, akkor el is vesztél.
Ha azt hiszed, hogy nem mered megtenni, akkor nem is mered majd megtenni.
Ha nyerni szeretnél, de úgy véled, hogy nem tudsz nyerni, majdnem lehetetlen, hogy sikerüljön.
Ha azt tartod, hogy veszíteni fogsz, veszítettél.
Mert odakint a világban látni fogod, hogy a siker az ember akaratával kezdődik.

Minden rajtad áll!

Nem egy futamot veszítenek el igen gyakran, még mielőtt egy lépést is tettek volna:és jó pár gyáva vallott kudarcot, még mielőtt bele kezdett volna művébe.
Nagy dolgokban gondolkodj, és tetteid nőni fognak.
Gondolkodj csak kis dolgokban: le fogsz maradni.
Higgy abban, hogy tudsz, és tudni fogsz.

Minden rajtad áll!

Ha azt tartod, hogy kitagadtak, akkor kitagadott vagy.
Nagyban kell gondolkodnod, hogy felemelkedj.
Önmagadban kell bizonyosnak lenned ahhoz, hogy valamit is elérj.
Az élet viadalait nem mindig az erősebbek és a gyorsabbak vívják.
Ám előbb-utóbb az lesz a győztes, aki hisz abban, hogy tud.

(L. Ron HUBBARD)


2015. április 3., péntek

A kereső

Jorge Bucay - Elgondolkodtató történetek - A kereső - (Mesék, amik megtanítottak ÉLNI)

Keresőnek mondanám azt a férfit, akiről ez a történet szól.
Keresőnek azt nevezzük, aki keres, de nem feltétlenül talál.

Nem is feltétlenül tudja, hogy mit keres, egyszerűen keresésnek tekinti az életét. Egy napon a kereső úgy érezte, hogy Kammir városába kell mennie. Már régen megtanulta, hogy szigorúan követnie kell az ismeretlenből, a bensőjéből származó előérzeteit, úgy hogy mindent hátrahagyva el is indult.

Két álló nap gyalogolt poros utakon, mire megpillantotta a távolban Kammir városát. Nem sokkal azelőtt, hogy elérte a város szélét, a gyalogút jobb oldalán egy domboldalra lett figyelmes. Üde, zöld színben pompázott fák, madarak, gyönyörű virágok tarkították; alacsony, lakkozott léckerítés övezte.

Bronzfényben csillogó kiskapu csábította hogy belépjen.

Hirtelen megérezte, hogy nem is érdekli már a város, engedett a csábításnak, hogy egy kicsit megpihenjen itt. A kereső bement a kapun, és lassan elindult, körülötte itt is, ott is kövek fehérlettek elszórva a fák között. Hagyta, hogy pillantása megpihenjen a színpompás paradicsom minden apró részletén, akár egy pillangó.

Szeme a kereső szeme volt, s talán ezért is vette észre rögtön az első kövön a feliratot:
Abdul Tarek, élt nyolc év hat hónap két hét három napot.

Beleborzongott, amikor rájött, hogy nem akármilyen kő ez, hanem síremlék. Szomorúan állapította meg, hogy ilyen fiatalon kellett valakit ide temetni. A férfi körülnézett, és látta, hogy a szomszédos kövön is van felirat. Odament, és elolvasta:
Dzsamir Kalib, élt öt év nyolc hónap három hetet.

A kereső megrendülten állt. Temető ez a gyönyörű hely, és minden egyes kő valakinek a sírját jelzi! Egyenként végignézte a köveket. Mindegyiken hasonló sírfelíratot látott: egy nevet és a halott pontos életkorát. Legnagyobb megdöbbenésére azonban a legidősebb halott is csak alig valamivel több mint tizenegy éves volt...

Mérhetetlen megrendülésében sírva fakadt.
A temetőőr éppen arra járt, odalépett hozzá. Egy pillanatig néma csöndben nézte, ahogy sír az idegen, aztán megkérdezte, hozzátartozóját gyászolja-e.

- Nem, nem a hozzátartozómat - felelte a kereső. - Hanem mi történt itt? Mily borzalom esett ezen a városon? Miért a sok halott gyermek ebben a temetőben? Milyen szörnyűséges átok ül e város népén, hogy külön sírkertet kellett létrehoznia a gyermekeknek?

 Az idős férfi elmosolyodott.

- Nyugodjon meg. Nincs rajtunk semmiféle átok. Csak egy régi hagyomány él tovább körünkben. Elmesélem. Amikor valaki betölti a tizenötödik évét, a szülei ajándékoznak neki egy ilyen könyvecskét, mint amilyent én is itt hordok a nyakamban. A hagyomány úgy kívánja, hogy attól a naptól fogva valahoányszor nagy örömben van része a gyermeknek, kinyitja a könyvecskét, és feljegyzi:
Bal oldalra, hogy mi volt... jobbra pedig, hogy meddig tartott az öröme.

 Megismerkedett a menyasszonyával, beleszeretett. meddig tartott a lángoló szenvedély, a megismerkedés öröme? Egy hétig? Kettőig? Három és fél hétig?
Aztán az első csók izgalma, az első csók felejthetetlen öröme - az meddig is tartott? A csók másfél percéig? Két napig? Egy egész héten át?

És a terhesség, az első gyermek születésének öröme?
És a barátok esküvője?
És a találkozás a távoli vidéken élő testvérbáttyal?
Mennyi ideig tartott az öröme ilyenkor?
Órákig? Napokon át?
Úgyhogy feljegyzünk minden pillanatot, amit élvezünk... minden egyes pillanatot.

Mikor valaki meghal, nálunk az a szokás, hogy kinyitjuk a könyvecskéjét, összeadjuk mennyi ideig tartott az öröme, és ezt írjuk a sírjára. Mert szerintünk csak ez az igazi idő, amit ÉLT.

2015. március 5., csütörtök

A boldogság szivárványmadara




Fess az égre színeket,
Pilleszárnyút, könnyedet,
Méh viasz színt, édeset,
Nyugibogyó zöldeket,
Fess olyat, mit nem lehet.
Őzikeszínű barnát,
Mitől a melegség jár át.
Rózsaszínűt, babásat,
Lilát. Olyan harsányat.
Vérvöröset. Ragyogót.
Érzékien izgatót.
Kék árnyalatot, játékost,
Haragvó szürkét, Tajtékost,
Naplementést, narancsost.
Éjfeketét, bársonyost,
Aranyat. Nemest, igazat,
Ezüstöt, nyáréji holdasat.

S ha mindezeket egybe vegyíted,
Megkapod a fehéret,
Így alkotva magadban egységet.

Varázslat

Amott egy árny alak.
Ki letörte szárnyadat.
De van még pár árnyalat.
Ne kergess árnyakat.
Emeld fel álladat.
Éld meg az álmodat.
Hisz mindjárt virradat.
S eltűnik az árny alak.
Mit magad körül láthatsz,
Illúzió. Varázslat.
Hajítsd el láncodat.
Az élet, csodálat.
Boldog, ki itt játszhat.
Kívánhatsz egyet. Vagy százat.

Ági  versei



Szöszölés 8.


Varázsvilág álmodás.
Rajtad kívül nincsen más.
Én vagyok te, s te vagy én.
Pöttyök vagyunk isten köpenyén,
tollpelyhek a nyitott tenyerén,
cseppek az élet tengerében,
kanyarok az élet útvesztőjében.
Pamacs felhők fent az égen.

*****

én, ki most e sorokat olvasom,
létezésem mindenkinek jutalom.
Lelkemmel ezt biztosan tudom,
mit szívem súg, meghallom,
jutalmam érte béke, és nyugalom.
Így megyek tovább utamon,
s engedlek téged is utadon.
Számomra a világ így teljes,
hibátlan, kerek, és egységes.


2015. január 11., vasárnap

Marlo Morgan: Vidd hírét az igazaknak

Vékony kis könyvecske, 2 nap alatt elolvasható. Kíváncsi vagyok rá. Ha ti is, itt olvashatjátok vagy rákereshettek.

****
Ajánló:
A nyugati nő találkozása Ausztráliával
Marlo Morgan

Egy amerikai orvosnő merész, páratlan kalandba keveredik, amikor elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását, és velük megy négy hónapos vándorútjukra, keresztülszelve a távoli kontinens kietlen pusztaságát. A 2200 kilométeres út során nap mint nap bizonyítja kitartását, ezért nomád társai befogadják, és készséges türelemmel beavatják évezredes kultúrájukba - ő pedig megtanulja, milyen ereje van az őszinteségnek, megismeri az életben maradás rejtélyeit, megtapasztalja a test és a lélek összhangját, a tánc és az ének gyógyító hatalmát. Majd pedig teljesíti, amire kérik, és közvetíti az Igazak üzenetét, amely minden emberhez szól: fogadjuk el, hogy minden élőlény ugyanannak az univerzumnak a része, találjunk vissza a természetbe, és vigyázzunk a Földre. Belső világunkban pedig szabaduljunk meg az értelmetlen elvárásoktól, és találjunk értelmes célt az életünknek. Marlo Morgan 1991-es regénye rögtön nemzetközi hírű bestseller lett; az azóta eltelt több mint két évtized lankadatlan érdeklődése pedig a modern klasszikusok sorába emelte.(Libri kiadó)

Marlo Morgan: Vidd hírét az Igazaknak című könyvének kitüntetett helye van a polcomon, közvetlenül Exupery Kishercege mellett. Nem véletlenül, hisz mindkettőt mint egy-egy bibliát veszem elő, újra és újra találva bennük valami új üzenetet, valami fontos mondanivalót, amire azelőtt esetleg nem figyeltem oda eléggé, vagy ami az adott élethelyzetemben leginkább a segítségemre lehet.
Az amerikai írónő meghökkentő kalandjai egy ismeretlen bennszülött ausztrál törzzsel, az Igazak népével üzenet az olvasó, illetve az egész emberiség számára: Vigyázzatok a Földre! Találjatok vissza a természetbe! Ha megszívlelitek, megtaláljátok létezésetek valódi értelmét, akár az Igazak népe.
E magvas mondanivaló mellett a könyv tele van szeretettel, melegséggel, izgalmas és meghökkentő kalandokkal, érdekes szokásokkal, a kitartás és erő hőstetteivel, ember és természet páratlanul szép együtt lélegzésével. Aki nem olvasta, annak tiszta szívvel ajánlom, aki pedig már olvasta, sose feledje a sorokat!
(fusz.hu)

**
A könyvből:


Üres kézzel születünk,
Üres kézzel távozunk.
A valódi életet
üres kézzel éltem át.
Marlo Morgan

Az olvasóhoz

A könyvben leírtak tények, valóságos élmények hívták életre. Az olvasó meg-győződhet majd róla, nem vittem magammal jegyzetfüzetet. A történetnek az a feladata, hogy az ausztráliai bennszülöttek egyik kis törzsét megvédje a jogi felelősségre vonástól. Szándékosan ne említettem távoli barátaim nevét, akik kerülni akarják a nyilvánosságot, és megőriztem a számunka szentnek számító hely titkát is.

Nem kell az olvasónak azon elfáradnia a könyvtárba, hiszen nem feledkeztem meg az alapvető történelmi áttekintésről. Nem szükséges elutaznia a távoli Ausztráliába sem, mert a bennszülöttek mai életkörülményeit bármely amerikai város szegénynegyedében megismerheti, ahol a színes bőrűek többsége munkanélküli-segélyen él. A szerencsésebbje nem állástalan, igaz, csak alantasabb munkához jut; a kultúrájuk pedig kihalófélben van ahogy Amerika őslakosai esetében történt, mivel életüket kijelölt korlátok közé szorították, és több nemzedékük számára megtiltották a szent hagyományok gyakorlását.

Amitől nem kímélhetem meg az olvasót, az az Igazak üzenete.
Amerika Afrika és Ausztrália láthatólag azon fáradozik, hogy javítsa az emberfajták közötti kapcsolatot. Ám valahol az ausztrál kontinens legeldugottabb vidékén, a világtól elzárva ősi életforma maradt fenn. Különleges embercsoport él ott, amely nem tudja, mi a rasszizmus, csupán az emberekkel és a természettel törődik. Ahhoz, hogy pontosan megértsük ezt az életet, jobban meg kell ismernünk a létező embert és az emberi létezést.

E könyv szerény magánkiadványként indult, s mégis nagy feltűnést keltett. Bizonyára olvasóim is más és más következtetéseket vonnak le belőle. Úgy tűnhet például: az az ember, akire közvetítőmként és tolmácsomként hivatkozom, az elmúlt években nem tartotta be az állami törvényeket, szabályokat: nem törődik a népszámlálással, az adókkal, a választásokkal, a földhasználati joggal, a bányászati engedéllyel, a születés és halál bejelentésével és így tovább. Sőt a törzs más tagjait is engedetlenségre buzdítja. Sokan kérték tőlem, hogy hozzam nyilvánosságra ennek az embernek a nevét, továbbá hogy vezessek el egy csoportot a távoli sivatagba, járjuk végig ugyanazt az utat. Nem tehettem eleget a kérésnek. Bizonyára lesz olyan, aki azzal vádol, hogy magam is szemet hunyok a törvénysértések fölött, illetve hogy nem mondok igazat, s a törzs talán soha nem is létezett.

Válaszom a következő: nem egész Ausztrália bennszülött lakosságáról beszélek. Csupán a földrész mindentől távol eső vidékén élő, vadaknak vagy ősembereknek emlegetett kortársaink nevében szólok. Mielőtt 1994 januárjában visszatértem az Egyesült Államokba, újra felkerestem őket. Újra áldásukat és beleegyezésüket kaptam, hogy végezzem ezt a munkát.

Azoknak az olvasóimnak, akik csupán szórakozást keresnek soraimban, azt kívánom: olvassák könyvemet élvezettel, aztán felejtsék el, mint afféle könnyű elő-adást. Ha a mesét keresik benne, nem fognak csalódni: azt kapják, amit vártak.

Ám aki fogékony az üzenetre, tisztán megérti majd az üzenet szavát. És nemcsak eszével, hanem érezni fogja zsigereiben, szívében, minden porcikájában. Belegondol, hogy vele is megtörténhetett volna, hogy őt választják ki erre a vándorútra. Elhiszi majd nekem, hogy olykor nem bántam volna, ha nem rám esik a választás.

Mindannyian vágyunk olyan élményre, amely valamilyen isten háta mögötti vidékhez fűződik; én a szó legszorosabb értelmében az isten háta mögött jártam. Velem a valóságban megtörtént mindaz, amit más csak szeretett volna megélni. Én a saját bőrömön tapasztaltam mindent.

A könyvet lapozva olvasóm szívét talán majd megérintik hőseim. Angolul írt szavaim mögött a világ minden emberének közös nyelve: az érzés szól.
Ízlelgesse hát az üzenetet, kedves Olvasó, szemezgesse ki belőle, amit jónak talál, a többit pedig hajítsa féle; hiszen ez a világ rendje.

A természeti népek hagyományainak megfelelően új nevet választottam magamnak, amely kifejezi ott fölfedezett képességemet.

Őszinte hívük:
Utazó nyelv

E regény megírására ausztráliai élményeim ösztönöztek. A történet játszódhatna akár Afrikában, akár Dél-Amerikában vagy bárhol a világon, ahol még ismerik a civilizáció szó eredeti jelentését.
Az olvasó dolga csupán annyi, hogy megértse a neki szóló üzenetet.
M.M.

***

"A testi gyógyítás csak akkor ér valamit, ha az ember örök, néha megsebzett, vérző, fájó lelkének ápolásával párosul." Marlo Morgan



Ausztrál őslakos fohász:

2014. október 24., péntek

Mezei Mária: Hoztam valamit a hegyekből

Mindig is vonzott a színészet, eljátszani a gondolattal, a karakterrel, mindenhez alkalmazkodni tudni és mindig más lenni... 16 évesen fel is mentem Pestre, de nem találtam a címen az embert, aki időpontot adott. Hazajöttem, nem bánkódtam, tovább léptem, másfelé kalandoztam.

Ha belegondolok, nem is egyszerű így élni. Mindenki lehetek, s közben magam vajon lehetek-e? Tudok a szerepekből kimászni vagy minden negatívsága is belém ragad, miután a pozitívot beépítem magamba?

Nagy kegyelem ez és nagy csapda is egyben. Mert hogy megtudhassuk és kíváncsiak maradhassunk  legyünk önmagunkra, nem engedhetjük, hogy a fény, ami éltet, egyben felemésszen.

Csak azok olvassák, akik képesek átlátni a szubjektív valónak kikiáltott illúziókon, akik érezték már, hogy a szabad akarat fontos és a csodák bennünk vannak, de mint Isten ujjlenyomata, és mint a táguló univerzum.

Egy régi sztár, Mezei Mária vallomása a háború utáni túlélésről.

Máté Bence fotói

Márta Rédling fényképe.



Minden fotóján látszik a befektetett energia és a türelem. A jó látásmód és a jó hozzáállás. Érzeni, hogy szereti, amit csinál. Megnéztem az életéről szóló kisfilmet s nagyon szerencsés embernek tartom. Nem született gazdagnak, nem született "jó" helyre, egyszerűen csak odaadó munkával hozta létre, kreativitása és kitartása által megvalósította azt, amiben hitt. Az a bizonyos belső hajtóerő és az akarat szava, a görcs nélküli: "NEM adom fel, teszem, mert ez a dolgom" szava. Kitartása eredményt hozott. 4-szer nyert. Minden tiszteletem felé, ebben a káosz világban csodálatos látni a szorgalom, az elkötelezettség és a kitartás gyümölcsét. További fotói itt elérhetők:

http://www.matebence.hu/

2014. október 18., szombat

Vaszhitti: Vizualizáció



ismerős nyomok, ez már egy járt út, mégsem ugyanaz... Elhajló fűszálak, egy alom... mi hagyta? Talán valami megsebzett vad?
Beszívni a földnek illatát. feküdni és csak ringani megtartó gyökerek tenyerén. Most ölelő ez a kemény talaj, a rögök hirtelen puha mohává szelídülnek, nézem tovább, van-e felhő az égen.
Érzem, mennyire anyag vagyok, és mily kevés, ami oly nemes: mint szikkadt sár, bogáncs, kéreg és apró tűlevelek.
Eggyé lenni ezzel: az örök lendülettel, ahogy szikrázva fordul egyet, kettőt, sokat. Csillagok útjában a tükör, mely megvillantja néha sorsomat.
Ha jössz velem Te is, tudnod kell, ez már rég nem álom, nem adhatok mást, csak a konok valóságom.
Ha kell Neked, kelljen a gally is, a kavics, a csikorgó fagy, elhagyott csigaházak, lepkék, ahol nem terít rád az éj puha kelmét...
EGÉSZség ez a merészség, hogy mertünk zuhanni, és eltűnt az irány, és lett minden kék és csillogó, és legyőztük a hiányt!!!
Átragyogva egymáson mindig csak egy másért, szolgálva és szeretve az örök királyságért.



2014. szeptember 28., vasárnap

Csendes ősz

"Tarka lepke merre jársz?
Véget ért a lenge tánc
Itt az ősz, csendes ősz,
lopva lép a fürge őz."

(Fésüs Éva)

Lily Greenwood

festménye







 

Levél magamhoz, hogy emlékezzek



*** Szeretettel egy újabb levél Ritocskától: ***

levél magamhozDrága Én!

Ahhoz, hogy minden számodra jó legyen, még sokat kell tanulnod. Ezért most leírom Neked, mikre figyelj az utad során!

Legfőként arra kérlek, fogadd el önmagad olyannak, amilyen most vagy. Ne félj ezt megtenni, nincs mit veszítened, hiszen, amikor csak kedved tartja, mindig lehetőséged van változtatni magadon. Addig meg az a legjobb, ha önmagad így szereted. Szeresd önmagad, úgy, ahogy vagy!

Lásd magad valóban! Légy magad számára gyönyörű (kívül, belül) úgy, ahogy vagy. Ne másokhoz mérj, ne versenyezz! Csak lásd magad tisztán! Ne legyen lelkiismeret furdalásod emiatt! Hiszen nem vagy ezzel egyedül. Az egyetlen, ami miatt másokat ez zavarhat az, hogy ők nem képesek így látni magukat. Ez viszont nem a te problémád.

2014. szeptember 27., szombat

Nyárutó


Nyárutó

Nyár este volt.
Olyan, ahol csendben búcsúzik a nyár,
S rőt mosolyában még alkalmat talál
A tovatűnő tücsökírta óra, halvány utószóra.

Még minden élő volt.
Mint a virág, mi fellángoló szirmai között
Gyászolja a lelket, mi beleköltözött,
S új életre várva, bátran feledkezik elhulló magába.
Még fényes volt a reggel.
De már megcsalt mindent áruló hideggel.
Maradj még! Ne légy hozzám idegen!
Kéklő égszemeden ősz néz majd ködhidegen!
- Maradok örökre - szólt a nyár válaszul
Az ősz is én vagyok, ha velem változol.

Sz.I./ Szimpla W

2014. szeptember 24., szerda

A TUDATALATTI TÍZPARANCSOLATA

„Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor, amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben hiszünk, és ahogyan élünk"

http://domonyi.aries.hu/letoltes/tudatalatti.pdf


2014. szeptember 14., vasárnap

Lowry: Az emlékek őre - A tudás és hit diadala

A gyerekeknek, akikre a Jövőnket bízzuk
1
Közeledett a december, és Jonast lassan elfogta a félelem. Nem. Ez nem jó szó, gondolta Jonas. A félelem az a mély, émelygős érzés, amit egy várható szörnyűség vált ki. Félelmet egy éve érzett, amikor egy azonosíthatatlan repülőgép kétszer is átzúgott a közösségi telep fölött.
Ő mindkétszer látta. Hunyorogva felnézett az égre, s tekintetével követte a csillogóan fényes, sugárhajtású repülőt, melynek körvonalai kissé el is mosódtak a nagy sebességtől. Egy másodperccel később a hajtómű süvítése is felhangzott, majd pár pillanat múlva ugyanaz a gép újra átszelte az eget, ezúttal az ellenkező irányba tartva.

2014. július 30., szerda

Ritocska: Levél a számomra kedvesnek, hogy tudja


Ritocska régi, jó ismerős, s bár még csak képen láttuk egymást, csodálatos lélekutat jártunk be együtt, néha egymást segítve, néha egymásból merítve, néha egymást továbbgondolva, írásai szívből és szívhez szólóak, s ha ma már nem is ír, boldog anyaságban tölti most mindennapjait, ezzel is bizonyítva, hogy igenis jó utat választott, a szeretet útját, a megbocsátás és elfogadás újraértelmezésén keresztül a hála állapotáig eljutva.

Nagyon köszönöm kedves, kreatív, gondolkodó, érző személyiségét, többször is érdemes elolvasni ezen írását, lévén a párunkat mi választjuk, s ők a legnagyobb leckéink az életben. Minden kapcsolat áldás vagy tanítás.

Kívánom mindenkinek, hogy csak egyszer is, de jusson neki ilyen érzés és tudjon így lezárni és elengedni egy kapcsolatot.

****



levélDrága!
Sokat köszönhetek Neked. Sokkal többet adtál, mint, amit valaha is reméltem volna. Engedd meg, hogy leírjam milyen hálás vagyok Neked, azért, hogy nem voltál itt.
Hálás vagyok Neked, mert mikor elmentél rádöbbentem, hogy szeretek. Ez volt a szeretet leckéjének első fejezete. Először meg kellett tanulnom, mi a különbség szeretet és szeretet között.

2014. július 16., szerda

Vidd hírét az Örökkévalónak


A Vidd hírét az Igazaknak folytatása
Marlo Morgan

`A világhírű kultuszkönyv, a Vidd hírét az Igazaknak folytatása! Az amerikai írónő, akárcsak Vidd hírét az Igazaknak című első regényében, most is Ausztrália különös, ősi kultúrákat őrző világba kalauzolja olvasóit. A történet főhőse egy bennszülött ikerpár, akiket már a születésükkor elszakítottak egymástól, és akik évekkel később, a Föld két különböző pontjáról útra kelve újra egymásra és törzsi gyökereikre találnak. A Vidd hírét az Örökkévalónak olyan értékeket fedeztet fel velünk, mint a kölcsönös elfogadás, az ítélet nélküli odafordulás, a határok nélküli nyitottság és az őszinte kíváncsiság teremtő ereje. A szemléletbeli változtatás szükségessége egyszerűnek hangzik, de csak egy kultikus erejű szöveg képes cselekvésre ösztönözni bennünket. Az írónő üzenete pedig most is az, mint az első könyvében: lehet máshogy, lehet jobban élni.` (Libri)

online könyv: http://terebess.hu/keletkultinfo/orokkevalo1.html

Ausztrál őslakos fohász: http://www.youtube.com/watch?v=9LloDePqw-M


***

Bónusztrack:

https://www.youtube.com/watch?v=WlbEgXpXSuI

Edinának szeretettel:




A két film (Samsara és Baraka) a jobb oldali sávból kiválasztható, teljes filmek.

***

2014. július 15., kedd

Mire való a hang, a szó? Gyógyításra... ♪ ♫ ♬

Néha tetteink nincsenek szinkronban gondolatainkkal, érzéseinkkel, szavainkkal. De amikor kellő számú (akár kudarcból is induló) lehetőség felé nyitunk, még ha nem is tudjuk pontosan, mit akarunk, már a sok "nem akarom" pont ez irányba terel minket: ráérezni arra, mi is az, amit igazán, szívből, őszintén és valóban szeretnénk. Néha jó elveszni a zenében és a legegyszerűbb, legősibb bölcsességekben is.

***
 
„A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki a boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában... Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell leásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, a bensődben derül. Szórd el, ami csillog és az igazi jóra vesd tekinteted! Örülj a magadénak! Hogy mit jelent ez? Téged és éned legszebb részét! Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik..., akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, amit életnek nevezünk...”
Seneca‬


https://www.youtube.com/watch?v=xk3BvNLeNgw



*****

...e zene szer s etet, s szerfelett szeret..


https://www.youtube.com/watch?v=P7YMI39sObY
Pink Floyd: Marooned


Vigyázz a madárra


Oly gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak a költők, írók tárházában kell melegednünk, idézzük hát meg a fiatalkori élményeket. Generációk nőttek fel a Szállj, szállj fel magasra nótán, és talán fel sem fogtuk akkor, milyen mély értelme van a dalszövegeknek. A fülbemászó dallam pedig csak bónusz. Rezgésemelő.

******
Révész Sándor (Piramis) dalát Ákos énekli:

Ember, a világ két kezedtől sír
Egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt
A másik tudod bőven várhat rád
Építsd a kertet hát tovább
s közben a Mindent jól vigyázd

Vigyázz a madárra ha kertedbe repül
Őrizd meg a csendet, el se menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll
Vigyázz a madárra, ha válladra repül
Amerre a szíved, arra menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll

Ember a világból csak a sajátod érdekel
A szükség határát ritkán hagytad el
Azontúl szintén van világ
Gondolhatod: ott gondolnak rád
S értünk a mindent jól vigyázd

Vigyázz a madárra ha kertedbe repül
Őrizd meg a csendet, el se menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll
Vigyázz a madárra, ha válladra repül
Amerre a szíved, arra menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll